Nagy izgalmakkal indult az élménytábor, a diákok az egész országot átutazva, vonattal, autóval és komppal érkeztek meg a Duna-delta rezervátum Partizani nevű településére. A szervezők színes programkínálatokkal várták a diákokat és kísérőtanáraikat.
A tízedik élménytáborban sem maradtak el a tematikus napok: első nap Molnár Galaczi Júlia, a Kolozsvári Református Kollégium angol szakos tanárnője vezette a kommunikációs játékokat, amelyek során a tanulók megismerhették egymást, összerázódtak, bemutatták településeiket, iskoláikat, valamint megosztották eddigi élményeiket a Bölcs diák vetélkedőről. Délután Eugen Petrescu helyi történelem tanár előadása a Duna-delta keletkezéséről, alakulásáról, állatainak és növényeinek változatos világáról, valamint gazdasági és turisztikai értékeinek a fontosságáról szólt.
Második nap dr. Markó Bálint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, a Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet oktatója „Rejtett Kincseink” című előadásában részletesen bemutatta az ember hatását a környezetre, majd ezt követően a gyerekeket terepgyakorlatra vitte, ahol a Szulina-ág mentén különböző rovarokat és növényeket vizsgálhattak testközelből.
Harmadik nap dr. Kovács Gábor, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Interdiszciplináris Bio-Nano Tudományok Intézetének kutatója és Gulyás Ábel, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Karon végzett hallgatója vezette be a diákokat a kémiai kísérletek világába. A kémiai kísérletek során a diákok kipróbálhatták a laboratóriumokban és a háztartásokban megtalálható vegyületek kombinációit.
Pénteken dr. Silye Lóránd, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Geológiai Intézet Magyar Tagozatának oktatója tartott előadást, amelynek témája a Duna-delta geológiája, a múlt, a jelen és a jövő tükrében volt. Az előadást követően a gyerekek a geológiához kapcsolódva több gyakorlatot is elvégeztek, például víz és homok segítségével létrehoztak egy mesterséges deltát.
A tematikus napok legfontosabb része a terepgyakorlat, ahol a diákok gyakorlatba ültethették a frissen szerzett tudásukat, valamint egyénileg megtapasztalhatták a tudományok közelségét és hétköznapi mivoltát.
A hajóút során a tanulók a delta növény- és állatvilágát fényképekkel dokumentálták. A Fortuna-tó mesébe illő szépsége is elvarázsolta őket, ahol sirályokat, gólyákat, pelikánokat, hattyúkat, vörös gémeket és sok más élőlényt láttak. A hajóút során a tanulók a delta növény- és állatvilágát fényképekkel dokumentáltak, amelyekkel beneveztek a tábor ideje alatt meghirdetett „A Duna-delta kincsei” nevű fotópályázatra.
A programpontok közül a tengerparti üdülés sem maradhatott ki. A Fekete-tengerre motorcsónakokkal érkeztek a táborozók, ahol egy teljes napot tölthettek a tenger hűsítő hullámai között. A tábor programzáró pontja a már hagyománnyá vált tábortűz volt, ahol régi, közkedvelt dalokat énekeltek.
Gádoros Mátyás, az Ökomanók csapatának tagja elmondta, hogy a táborozás ideje alatt számára a napi kreatív feladatok voltak a legizgalmasabbak. „Többek között Jókai regényrészletet kellett feldolgozzunk egy megadott stílusban, letűnt idők híres párosait keltettük életre, és még sorolhatnám. Jó volt látni, hogy a verseny folyamán megszokott maximalizmussal állt hozzá minden csapat ezeknek a feladatoknak a teljesítéséhez is. Nem meglepő tehát, hogy csakis nevettető és zseniális produkciók születtek.” Továbbá hangsúlyozta, hogy „azért jó bölcs diáknak lenni, mert számtalan új élménnyel, ismerőssel, tapasztalattal gazdagodhat az ember mind a verseny ideje alatt, mind a táborban.”
